Intézménymutató:
Deus Providebit Tanulmanyi Haz (Marosvasarhely)
1997. augusztus 27.
Csató Béla főesperes plébános 1992-ben került Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy három éve kezdték el a városban a Katolikus Ifjúsági Központ építését azzal a szándékkal, hogy legyen olyan kulturális, szellemi központ, amely segít megtartani a magyarságnak a városban ma még 54 %-os arányát. Az épület 60 százalékig készen van, se az összegyűjtött pénz elfogyott. Csató Béla Kecskemétre utazott, mert itt létrehozták a Deus Providebit Alapítványt, amely eddig egymillió forintot gyűjtött össze a marosvásárhelyi központra. Magyar magánvállakozók mintegy ötmillió forint értékű anyagot ajánlottak fel, ezt egy kamion viszi Marosvásárhelyre. /Népszabadság, aug. 27./
2000. június 26.
Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2001. május 7.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2001. május 30.
A tervek szerint öt szakon kezdődne el az oktatás a Sapientia Alapítvány által létrehozott magánegyetem marosvásárhelyi fakultásán. A Sapientia Alapítvány helyi fiókjánál egy kilenctagú ügyintéző bizottság készítette el a dossziékat és benyújtotta azokat az akkreditáló testületnek. Dr. Hollanda Dénes professzor /Marosvásárhely/, az egyetem kinevezett dékánja elmondta, hogy a tervezett szakok: programozó-matematikus, mechatronika és szociálpedagógia. A programozó-matematikus szakra azért esett a választás, mivel világszerte robbanásszerűen nő a szükséglet szakemberekből. Az egyetem felszerelése a legmagasabb szintű, a programozó gyakorlati órákon minden diák külön számítógépen dolgozhat, 30 darab Pentium 3-ason, míg az állami egyetemeken a legjobb esetben két diákra jut egy-egy gép. A másik tervezett szak, a mechatronika nagyon korszerű képzést jelent, villamosmérnöki, gépészmérnöki és informatikusit egyszerre, ami lehetővé teszi, hogy a végzett lehetőségei a munkahelyet illetően igen széles körűek legyenek, mivel mind több a mechatronika elvén működő gép. A mechatronikát a japánok találták ki, miután megépítették a rendkívül korszerű autóikat, amelyekbe beépítették az elektronikát, a számítástechnikát, a mikroprocesszorokat, majd rájöttek, hogy a világon sehol nem képeznek olyan szakembereket, akik minden részletét értsék ezeknek az autóknak. Így született meg a mechatronika szak. Ezen az alapon működnek a számítógép vezérlésű szerszámgépek és mind több háztartási gép is. Az informatikai képzés gyakorlati része Marosvásárhelyen a Deus Providebit ház legfelső emeletén berendezett laboratóriumban kezdődne el, a mechatronika szaké pedig a Kolozsvári Zoltán által vezetett Plasmaterm kutató- termelő egység laboratóriumaiban. A Sapientia Alapítvány jóváhagyott egy bizonyos összeget a villamos-laboratóriumi felszerelések megvásárlására, valamint a könyvtár létrehozására. A tanárokkal állnak a legjobban, a 18-ból a legtöbb doktorátusi fokozattal rendelkezik, fele professzor, fele előadótanár, 10 jövendőbeli tanár pedig most doktorál. Ebből a szempontból nincs is ellenfelük. A legmagasabb képzéssel rendelkező tanárok fogják oktatni a hallgatókat. 160 főt tudnak majd felvenni. Az akkreditáló bizottság máj. 28-i ülésén apró formai okokra hivatkozva elutasította a programozó-matematikus szak akkreditálását, a mechatronika és szociálpedagógia esetében pedig elhalasztotta a döntést, a dossziék kiegészítését kérve. Az elutasítás ellen óvást lehet benyújtani. /A Sapientia Marosvásárhelyen. Tovább tart a huzavona. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2001. június 25.
Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2001. augusztus 16.
Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. október 23.
A Kemény Zsigmond Társaság soros összejövetelét okt. 23-án a Deus Providebit házának Szent Mihály-termében tartja. Vendégük Papp Gábor művészettörténész Budapestről, aki a Szent Korona múltja, jelene és kisugárzása címmel tart előadást. /KZST-összejövetel új helyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2001. október 23.
A magyar történelem tanításának tartalmi és módszertani megújítása címmel szervez továbbképző tanfolyamot a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A tanfolyamon való részvétel díjtalan. Az előadásokat hétvégeken fogják tartani havonta egyszer. /Továbbképző történelemtanároknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2001. november 2.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvosi szakosztálya és az EME marosvásárhelyi fiókegyesülete a Magyar Tudomány Napja alkalmából november 6-án tudományos értekezletet tart Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Ház előadótermében. Az érdeklődők dr. Szabó Miklós, dr. Ábrám Zoltán, Balás Árpád és Spielmann Mihály értekezését hallgathatják meg. /Megemlékezés a Magyar Tudomány Napjáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2001. december 12.
A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatja be az Erdély emlékezete sorozatban 2001-ben megjelent könyveit: Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos és mások: A Maros megyei magyarság történetéből II. /Erdély emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2001. december 28.
Marosvásárhelyen dec. 19-én tartotta a Deus Providebit Tanulmányi Házban az Ügyes Kezek Alapítvány (Hit és Fény közösség) karácsonyi vetélkedőjét. A műhelycsoport tagjai - értelmi sérült fiatalok - mérték össze tudásukat. Tíz versenyző állt ki a pódiumra, és fogyatékosságaikat, félszegségüket legyőzve szavalták Ady Endre, Dsida Jenő, Juhász Gyula, Lászlóffy Aladár és más ismert és kevésbé ismert költők karácsony témájú verseit, megható átéléssel. A díjazás külön színfoltja volt, hogy az okleveleket Peres Hunor, az alapítvány egyik mozgássérült fiatalja készítette. /Simó Ágnes: A másság dicsérete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2002. január 18.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, valamint a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közös szervezésében jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Központjában zajló továbbképzőn dr. Faragó József egyetemi tanár, etnográfus és nyelvész /Kolozsvár/ Magyar népballadáink keleti öröksége, dr. Csapó József /Nagyvárad/ volt szenátor pedig Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben címmel tart értekezést. /A történelmi Erdélyről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 19.
Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt az a háromnapos rendezvény, melynek fő szervezője, házigazdája Csató Béla főesperes-plébános és Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor. A rendezvényen romániai magyar politikusok találkoztak egyházi vezetőkkel, előadókkal. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, több más RMDSZ-szenátor és képviselő, illetve a helyi megyei, városi önkormányzatok vezetői és sokan másokAz előadók között volt dr. Sulyok Elemér bencés biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztője, dr. Holló László, gyulafehérvári morálteológus a Bolyai Egyetemről. A tanulmányi napok keretében hittudományi, teológiai, gazdasági, szociális kérdésekről és a sajtóról is tárgyaltak. Az RMDSZ-en belüli kereszténydemokrata mozgalom tagjai, vagy az ahhoz közelállók voltak jelen. /(Máthé Éva): Kereszténység és közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 26.
Haller József grafikus és festőművész alkotásaiból nyílik tárlat jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A rendezvényen bemutatják a művészről szóló, a Mentor Kiadónál megjelent monográfiát is, amelyet Banner Zoltán művészettörténész írt. /Tárlat és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2002. január 29.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2002. június 17.
Jún. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Ház dísztermében bemutatták az Életmentő virrasztás című Kerek István-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Másfél éve eltávozott a kiváló főorvos, dr. Kerek István. Mély vallásosságáról Csató Béla katolikus főesperes beszélt. Az egykori orvoskollégára, a kiváló aneszteziológusra dr. Seres Sturm Magda emlékezett. /Lokodi Imre: Korszerűtlen ember korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2002. június 22.
Csató Béla főesperes köszöntőjével jún. 21-én kezdetét vette a Katolikus Napok rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Idén a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás kapcsán valamint a pápai dokumentumok alapján az egyház oktatói feladatáról lesz szó. /b.: Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
2002. június 23.
A Keresztelő Szent János plébánia és a Deus Providebit Tanulmányi Ház június 21–24-e között Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet címmel megtartja a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat és templomának búcsúját. Lesznek előadások, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a kolozsvári teológiai kar tanárai könyvbemutatót tartanak, majd kerekasztal beszélgetésre kerül sor a katolikus oktatás jelenéről. /Marosvásárhelyi Katolikus Napok. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 23./
2002. október 4.
A III. Székelyföldi Konferencia előrendezvényeként tartották meg okt. 3-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban Székelyföld lakosságának életmódja, egészségi állapota címet viselő tudományos ülésszakot, amelynek keretében helybeli és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. Dr. Kovács Dezső egyetemi előadótanár az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya nevében mondta el, hogy a dolgozatokban megfogalmazott konklúzióknak vissza kell jutniuk a lakossághoz. Az egészségtelen életmódot Maros és Hargita megyék lakosságánál tovább tetőzi, hogy a magyar ember több alkoholt, több zsíros ételt fogyaszt, s a két megye lakosságának közel 50 százaléka dohányzik. Az abortuszok száma Maros megyében az 1990-es 16.254-ről 6.716-ra csökkent. Az eltelt tíz év alatt 125.842 terhességmegszakítást végeztek Maros megyében. /(bodolai): Életmódunk, egészségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2002. október 17.
Okt. 15-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták dr. Ferenc László tanszékvezető egyetemi tanár A belgyógyászati diagnosztika című kézikönyvét. A négy kötetre tervezett, és a későbbiek során társszerzőket is felvonultató kézikönyv több mint 900 oldalas első kötetét a magyar orvosi irodalom maradandó értékű megvalósításának nevezte a könyvet méltató dr. Monoki István nyugalmazott előadótanár. A bemutatót dr. Kovács Dezső előadótanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke ünnepnapnak nevezte a szervezet életében. /(bodolai): Maradandó értékű szakkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2002. október 18.
Okt. 16-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban bemutatták be a városban működő Mentor Kiadó Erdély emlékezete sorozatában megjelent újabb köteteit, Pál-Antal Sándor Székely önkormányzattörténet és Kádár Zsombor - Pál-Antal Sándor Az erdélyi erdészet és faipar című könyveit. Pál-Antal Sándor levéltáros a rendszerváltás után egymás után teszi le a nagyszabású, nagyrészt a székelység intézményeinek múltját bemutató könyveit. Kádár Zsombor összegyűjtötte a faiparban használatos szavakat. A rendszerváltás után a budapesti és soproni egyetemi körök kiadták munkáit, végül itt van a székelyföldi erdészet és faipar kronológiája. Kádár Zsombor rengeteg dokumentumot gyűjtött össze, Pál-Antal Sándor pedig a levéltári forrásokat vette számba. - Pál-Antal Sándor a Székely önkormányzat című könyvét a fő művének tekinti. Több mint három évtizedes munkával sikerült megírnia összefoglalóját, gyakorlatilag a székely intézmények történetét. /Lokodi Imre: A Mentor Kiadó újdonságai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2002. november 11.
Nov. 9-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a Hit és Fény közösség nyílt napot szervezett, hogy bemutatkozhasson. A Hit és Fény közösséget 1968-ban hozta létre Jean Vanier. A Hit és Fény közösséghez való tartozás reményt nyújt a fogyatékos személynek, hiszen érezteti vele, hogy helye van a társadalomban és az egyházban. /Simon Virág: Egyformán értékesek vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2003. január 13.
Jan. 11-én Marosvásárhelyen az EMKE és a történelmi egyházak szervezésében a Deus Providebit Házban a Don-kanyarban pusztult magyar katonákra emlékeztek. A megemlékezésre eljöttek budapesti történészek, ott voltak Don-kanyart járt frontkatonák. Délután a katolikus temetőben jelképesen a majdani emlékmű alapkövét helyezték el. És egy szelencét, a Maros megyéből származott áldozatok névsorával. Jan. 12-én Marosvásárhelyen a diakóniai központban a Művészet, majd jogutódja, az Új Élet - rendszerváltás után Erdélyi Figyelő hetilap - szerkesztőségének tulajdonában álló könyvtárát adták át használatra és megőrzésre a Kántor-tanítóképző Főiskolának. A mintegy 3800 kötetes könyvtár adományozásáról kiállított oklevelet Sütő András egykori főszerkesztő, Lázok János főmunkatárs és Nagy Pál szerkesztő, valamint a főiskolát képviselő Barabás László igazgató írta alá. "Meggyőződésem, harminc éven át jól válogattam, mert a kerti törpék helyett Petőfi Sándort, Adyt, Szilágyi Domokost, Kányádi Sándort, a klasszikusokból pedig azokat válogattam, akiket nagyon hosszú időn át tiltottak, bélyegeztek, kategorizáltak, vagy csak nagyon ritkán adtak ki. A könyvtárat úgy próbáltuk őrizgetni, hogy azt mások el ne hordják, azt más intézmény ne vegye tulajdonába, és ne jusson arra a sorsra, hogy hozzá nem értők, a nyelvünket sem értők rendelkezzenek vele. - mondta az ünnepélyes átadáson Sütő András író. Barabás László igazgató reméli, olyan könyvtárat hoznak létre, ami a későbbiekben egy hungarológiai központ szerepét is betöltheti. /(lokodi): Névsor egy majdani műemlék alapkövénél. A Don-kanyarban pusztult áldozatokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2003. január 18.
Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2003. március 4.
Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2003. március 6.
Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban márc. 8-án dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke a Szent Koronáról tart előadást. /Előadás a Szent Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
2003. március 11.
Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./
2003. március 26.
Ápr. 1-jén Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban az Appendix Egyesület, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület, valamint a Sapientia vendégeként bemutatják Miholcsa Gyula: Ember és környezet - Fizika a természetben című kötetét. A kötetet Dáné Károly tanár, az Appendix Egyesület elnöke, Vajda György, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület projektmenedzsere, valamint Csegzi Sándor fizikatanár ismerteti. /Ember és környezet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2003. május 19.
Máj. 17-én Gyökerekből megújuló nép címmel evangelizációs napot szervezett Marosvásárhelyen a Mustármag-Kairosz Közösség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház. Czakó Gábor budapesti író, a Duna TV Beavatás című műsora szerkesztőjének előadása zárta a napot. A Mustármag-Kairosz Közösség 1993-ban született óvónő-, tanítóképzős diákokból. Papp László nagyenyedi plébános a plébánián adott otthont ennek a kezdeményezésnek. Több együtt lakó diákcsoport alakult 2000-től Kolozsváron, 2001-től Marosvásárhelyen, mások külön élnek, hetente találkoznak, életüket megosztják és bekapcsolódnak az evangelizációs megújulás szolgálatába. Marosvásárhelyen az evangelizációra való felkészülés és az alkalmankénti találkozás a jellemzőbb. Czakó Gábor író, a Mozgó Világ egykori szerkesztője, sok kiváló könyv, mint A sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása című regények szerzője a kommunikációról, nyelvi fogalmakról, elvontabb kérdésekről beszélt. /(lokodi): Czakó Gábor író a Deus Providebit Ház vendége volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
